Testhossza 195-280 mm, farkhossza 27-62 mm, testt�mege 155-380 g. K�zepes termet�, t�mzsi testalkat� r�gcs�l�. Bund�ja �l�nk sz�n�: h�toldala v�rhenyes, hasoldala fekete, fej�t �s oldal�t feh�r foltok tark�tj�k. N�ha teljesen fekete (melaniszt�kus) p�ld�nyok is el�fordulnak. F�lkagyl�ja k�zepese fejlett, a bund�b�l kiemelkedik. R�vid farka gy�ren sz�r�z�tt. A h�rcs�g k�l�n�s jellegzetess�ge a nagym�ret� pofazacsk�, amelynek seg�ts�g�vel egyszerre nagymennyis�g� t�pl�l�kot tud lak�hely�re sz�ll�tani. A k�z�ns�ges h�rcs�g Flandri�t�l Nyugat-Sz�b�ri�ig terjedt el. Az area nyugati r�sz�n �llom�nya megritkult, K�z�p-Eur�p�t�l keletre viszont a mez�gazdas�gi ter�letek k�z�ns�ges r�gcs�l�faja. Magyarorsz�g s�k vid�kein �ltal�nosan elterjedt, helyenk�nt kifejezetten gyakori faj. Legkor�bbi leletei 300-400 ezer �vesek, a K�rp�t-medence faun�j�ban jelenl�te mintegy 200-250 ezer �ve folyamatos. S�k �s dombvid�ki t�jak mez�gazdas�gi ter�letein �ltal�nosan el�fordul� faj. Els�sorban a ny�lt mez�k�n �l, s�r� aljn�v�nyzet� boz�tosokban, erd�kben legfeljebb k�borl� p�ld�nyok fordulnak el�. �llom�nys�r�s�ge �venk�nt jelent�sen ingadozhat. �nmaga �ltal �sott f�ld alatti �regekben lakik. A t�bb kivezet� ny�l�ssal rendelkez� j�ratrendszer hossza el�rheti a 3-4 m�tert is; a j�ratok �tm�r�je 8-10 cm. Lak�hely�nek k�rny�k�t b�rmirigyeinek v�lad�k�val jel�li meg. Vack�t n�v�nyi sz�rakkal puh�ra b�leli. Telel�kamr�ja 1-2 m�ter m�lye tal�lhat�. �letm�d: Vegyes t�pl�lkoz�s� r�gcs�l�, z�ld n�v�nyi r�szeket, magvakat �s �llati eredet� t�pl�l�kot egyar�nt fogyaszt. Sz�mos mez�gazdas�gi n�v�nyben is (gabonaf�l�k, h�velyesek, kender, burgonya) k�rt tehet.  Id�nk�nt kisebb gerinceseket is zs�km�nyul ejt, olykor d�gh�st is fogyaszt. Feljegyeztek t�bb esetet, amikor a m�utakon el�t�tt �llatokb�l lakm�rozott a h�rcs�g majd az �tkez�sbe belefeledkezet r�gcs�l� maga is az aut�k �ldozat�v� v�lt. Ny�r v�g�t�l k�s� �szig pofazacsk�ja seg�ts�g�vel nagy mennyis�g� t�pl�l�kot gy�jt �ssze f�ld alatti rakt�r�ban. K�szleteinek �sszt�mege el�rheti a 17 kilogrammot is. Vid�ki emberek hajdan�n fel�st�k a h�rcs�g�k j�ratait, hogy �gy juthassanak a r�gcs�l� �ltal �sszegy�jt�tt magokhoz. �venk�nt k�t (n�ha h�rom) alkalommal, �prilist�l j�lius v�g�ig, alkalmank�nt 6-12 csupasz k�lyk�t ellik Az �jsz�l�ttek testt�mege 7-8 g, szem�k kb. k�thetes korukban ny�lik ki. H�rom h�ttel sz�let�s�k ut�n a fiatalok m�r �n�ll�an is t�pl�lkoznak. Legk�s�bb egy h�nappal a sz�l�st k�vez�en az els� szaporulat fiataljai elhagyj�k a n�st�nyt, amely hamarosan (h�rom hetes vemhess�get k�vet�en) �jabb ut�doknak ad �letet. A h�rcs�g a sz�let�s�t k�vet� �vben m�r ivar�rett. M�rciusban �bred t�li �lm�b�l, �s eg�szen okt�ber v�g�ig tev�kenykedik. A p�rosod�si id�n k�v�l mag�nyosan �l. Els�sorban �jszaka t�pl�lkozik, kev�ss� h�borgatott helyen - k�l�n�sen ny�r v�gi - nappal is megfigyelhetj�k. Agressz�v term�szet� �llat, a n�l�n�l nagyobb test� t�mad�val, ak�r az emberrel is b�tran szembesz�ll; �s er�teljes metsz�fogaival gyakran eredm�nyesen v�di mag�t. A hideg id� be�llt�val f�ld alatti j�ratrendszer�nek ny�l�sait lez�rja, �s r�videbb-hosszabb sz�netekkel megszak�tott t�li �lomba vonul.